EGYÜTT ÉLNI A LISZTÉRZÉKENYSÉGGEL

A lisztérzékenység (cöliákia) olyan örökletes betegség, amely csak folyamatosan betartott étrenddel kezelhető. A zavarokat okozó összetevő valójában a legtöbb gabonafélében meglévő glutén komponense: az alfa-gliadin.

 

A tünetek

A betegséget kisbabáknál általában a lisztes táplálékok bevezetése után, 14-18 hónapos korban veszik észre. Ismertek azonban olyan esetek is, amikor csak felnőttkorban diagnosztizálják az enyhe tünetek miatt a betegséget.  A lisztérzékenység legjellemzőbb tünete a hasmenés. A gliadin hatására a vékonybél nyálkahártyája ugyanis elsorvad, és a bélbolyhok eltűnnek. A felszívó felület károsodása miatt valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emiatt a cöliákiás gyerek a fejlődésben visszamarad, izomzata petyhüdtté válik. A lelki tüneteket – kedvetlenség, ingerlékenység – gyakran étvágytalanság is kíséri.

Mit tehetünk?

Ki kell iktatni az étrendből a gabonafélék jelentős részét, amelyek glutént tartalmaznak. Ezek: a búza, az árpa, a rozs, a zab, de nem fogyasztható az összes olyan élelmiszeripari termék, ami – akár kis mennyiségben is – tartalmaz ilyen komponenst.Garantáltan gluténmentesek azok a készítmények, amelyeket áthúzott búzakalász grafikus ábrájával jelölnek, vagy szerepel a terméken a „lisztérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „gluténmentes” felirat.

Gondoljunk csak bele, mennyi mindenhez használunk lisztet! A betegnek nem csak a hagyományosan készült kenyérről, péksüteményről, főtt tésztáról és süteményről kell lemondania. Liszttel rántunk vagy habarunk, lisztet és zsemlemorzsát használunk a hús, sajt, gomba panírozásához is.

Veszélyes vagy biztonságos?

A cöliákiás betegnek még a reggeli müzlit, a nápolyit, kekszet is száműznie kell étrendjéből.Arra pedig még kevesebben gondolnak, hány húsipari termék tartalmaz búzalisztet: a hurka, a májkrém, az előre sütött, panírozott félkésztermékek, akár baromfiból, akár zöldségből készültek, a különböző hamburgerek, bélszínrolók és társaik. Mivel a csomagoláson kötelező feltűntetni a termék összetételét, ki tudjuk szűrni a diétába nem illeszthető élelmiszereket.

helyettesítő élelmiszerek azonban jól használhatók. A búza kiváltható rizs-, kukorica-, burgonya- és szójakészítményekkel (liszt, keményítő, pehely), kaphatók speciális gluténmentes tészták, kenyérporok is. Legegyszerűbb a levesek és a főzelékfélék sűrítése, hiszen az étkezési keményítőt egyébként is sok háztartásban használják. Arra viszont ügyelni kell, hogy a keményítő készülhet búzából is, és az nem használható!

Mivel a gluténmentes liszt szemcséi – keményítő híján – kevésbé tapadnak, az ilyen tészta vagy sütemény készítésekor több tojást, zsíradékot, élesztőt kell használni.

Gluténmentes kenyér kapható, de meglehetősen drága. Helyettesíthető rizsből készült préselt gabonapehellyel, vagy gluténmentes extrudált kenyérrel, de előbb vagy utóbb a családok sort kerítenek a házi sütésre, hogy végre az „igazit” megközelítő kenyeret, elfogadhatóbb áron lehessen fogyasztani. Érdemes többféle receptet kipróbálni, mert nemcsak az összetevőkön, hanem az otthoni sütőn is múlik, hogy milyenre sikerül kenyerünk.

Sokszor az étrend összeállítását tovább nehezíti, ha cukorbetegséggel, vagy más anyagcsere betegséggel együtt fordul elő a lisztérzékenység. Ilyenkor természetesen igazodni kell a társbetegség dietetikai kötöttségeihez is.

És akkor jöjjön néhány finomság, amit lisztérzékenyek is ehetnek! Receptekért klikk ide!


Még több hasznos ismeretanyagért iratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE!