A testsúly zavarainak elméleti alapja

Az emberiség fejlődésének kezdetén a természetnek nagymértékben kiszolgáltatottan az éhínséggel küszködött. Az emberiség fennmaradását az biztosította, hogy azok maradtak életben, akik az éhezéshez legjobban tudtak alkalmazkodni, a felvett táplálékot, kalóriát legjobban tudták hasznosítani. A XX. század ipari és mezőgazdasági fejlődése a terméshozamok jelentős mértékű fokozódásához vezetett, mely a fejlett nyugati országokban a korábbi táplálkozási és életmódbeli szokásokat gyökeresen megváltoztatta.

A modernizáció – személygépkocsi, a tömegközlekedési eszközök, a mindennapi munkavégzés során használt gépek elterjedése, a fizikai aktivitás, egyúttal az energia-leadás csökkenését hozta létre. Másrészt jelentős mértékben fokozódott a szénhidrátban és zsiradékban gazdag ételek fogyasztása, amely az energia-bevitel hirtelen, rövid idő alatti drasztikus emelését eredményezte. Ehhez az energia-bőséghez nem tudott alkalmazkodni az emberiség. Ennek ered­ménye az, hogy a fejlett nyugati világban, napjainkban népbetegséggé vált az elhízás.

Hazánkban történt korábbi felmérések szerint a magyar lakosság 60%-a valamilyen súlyproblémával küszködik. Az elhízás kialakulásában egyrészt a fokozott kalória-felvétel, másrészt a csökkent kalória-leadás áll. A táplálék-felvételt a szervezet a zsírsejtek és egyéb sejtek által termelt hormonok, fehérjék segítségével a központi idegrendszerben levő központokon keresztül szabályozza. Eddigi ismereteink szerint mintegy 40 fehérje vesz részt valamilyen módon a testsúly állandóságának fen­ntartásában.

Ezen fehérjék örökletes károsodása egyik oka lehet az elhízás kialakulásának. Ezt bizonyítják azok a megfigyelések, hogy kövér szülők gyerekei gyakrabban elhízottak. Az olyan egypetéjű ikrekben végzett vizsgálatok, melyek során az egyik ikertestvér a szülőktől távol, más környezetben nevelkedett, ezt bizonyították, hogy az ikergyerekek súlya a szülők súlyával mutatott szoros kapcsolatot. Az elhízás egy részében hormonális, illetve központi idegrendszeri károsodások is szerepet játszhatnak.

Az elhízottak jelentős részénél a meglévő örökletes zavarokra rárakódik a túlzott energia-bevitel okozta környezeti hatás. Az örökletes zavar miatt a szervezet kompenzációs képessége csökken, ezért nem tudja kivédeni a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód okozta nem kívánt hatást. Mi abban szeretnénk segíteni, hogy ezen kedvezőtlen környezeti hatá­sokat tudatosan tudja befolyásolni, és ez által túlsúlyát csökkenteni. Ez azért is fontos, mert az elhízás nagyon gyakran az élettartamot megrövidítő és az életminőséget rontó kórállapotok elősegítője lehet, mint például a vastagbél, méh, prosztata, petefészek daganat, epekövesség, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, gerinc és csípő- vagy térdízületi kopásos betegségek.